Önmegvalósítás

Légy önmagad! Ez a legfontosabb, végre nem kell elvárások béklyójában élned, nem apád-anyád mondja meg, kihez menj hozzá, mi legyen belőled, nem a falu közvéleményének kell megfelelned, azt tehetsz, amit csak akarsz. Eljöttek a szép, jó, szabad idők. Szabad vagy te is, szárnyalj, engedd, hogy a képzeleted irányítson, valósítsd meg az álmaidat - valósítsd meg önmagad!
Bármit megtehetsz - ugye, jól hangzik? Bármi lehet belőled, bármivé válhatsz, minden lehetőség szabad (csak győzd pénzzel és idővel). Sokkal jobb lehetsz, mint szüleid és nagyszüleid. Minden elérhető, minden itt van előtted, többre viheted náluk. Nem kell megelégedned a középszerűséggel, a "csak legyünk meg valahogy" filozófiával. Nem, többet, jobbat akarhatsz!
Nagyapád még nem tanulhatott. Ügyes, okos gyerek volt, nagyszerűen játszott a szájharmonikán. Emlékszel? Még a hetvenedik születésnapján is úgy muzsikált rajta, hogy könnybe lábadt az egész család szeme. Szenvedély, tűz volt benne, szinte mesélt azzal a kis vacakkal. Ha konzervatóriumba járhatott volna... Vagy ha legalább felkerült volna Pestre, ott megismerkedett volna pár zenésszel - most biztosan világhírű lenne!
De nem tanulhatott zenét, jött a háború, az apját elvitték, aztán hadifogságba esett a Don-kanyarban. Ő volt a legidősebb fiú, 16 évesen el kellett mennie dolgozni, ő lett a családfenntartó. Mikor dédapád negyvennyolcban visszajött a gulágról, már nagybeteg volt, így hát nagyapád maradt a család feje. Kaptak földet a földosztáskor, belépett a TSz-be, aztán élete végéig ott dolgozott. Jó munkája volt, lakatos lett belőle a gépműhelyben, de akkor sem tehette azt, amit szeretett volna. A körülmények mást adtak neki. Pedig hogy tudott muzsikálni...
Apád is így járt, emlékszel? Ő meg pilóta akart lenni. Olyan szép szál, erős, izmos srác volt, emlékszem, gimiben minden lány belé volt szerelmes. Tudott az ától cettig mindent a repülőkről, az erőnléte is megvolt. Fel is vették Szolnokra, évfolyamelső volt, már a kis légcsavaros gyakorlógépekkel repült - de aztán a hülye feje miatt tönkretették. Volt az az október 23-ai hepaj ott, a főiskolán, emlékszel... Na, nem csinált ő ott semmit, csak lement megnézni, mi van, aztán persze, hogy őt kapta el elsőnek az üti. Meghurcolták, elmondták mindennek, reakciósnak, osztályidegennek, aztán szabályosan kicsinálták. Felajánlották neki, hogy köpjön a többiekről, mondja el, ki volt a főszervező. Cserébe elfelejtették volna minden bűnét, maradhatott volna a főiskolán. De ő nyakas volt, nem vállalta. El kellett mennie az ország túlvégébe, ott már békénhagyta a párt, lett belőle szobafestő. Ez a rohadt politika, hány embert kicsinált!
Jaj, tényleg, nagyanyád. Hát az meg úgy tudott varrni, te! Olyan ruhákat csinált, hogy csodájára jártak! Még a háború előtt járt a faluban valami nagysasszony, az akarta elvinni magához ruhatervezőnek vagy minek, de dédanyád nem engedte. Tudod, milyen világ volt az akkoriban: a lyány legyen otthon, tanulja meg ellátni a háztartást, aztán annyi! Még hogy tanuljon... Nem volt illendő akkoriban.
De neked... Neked már nincs ilyen bajod. Nem jön a háború, nem kényszerít munkára a tanulás helyett, nem fog a mindenható állampárt tönkretenni azért, mert nem értesz vele egyet és nem kell mindenféle beteg társadalmi elvárásoknak megfelelned. Szabad vagy, azt teszel, amit akarsz. Az lehetsz, aki lenni akarsz.
Élj vele! Ne elégedj meg a félmegoldásokkal, a "jóvan az úgy" felfogással! Akard a lehető legtöbbet és érd el! Valósítsd meg minden álmodat! Használd ki a lehetőségeidet és légy tökéletes!
Mi az, hogy kicsiként csak játszottál? Ilyenkor a legfogékonyabb a gyerek! Babaúszás, mert csecsemőként tudsz úszni, ha nem felejted el, nem kell újra megtanulnod! Babaangol, babanémet, az egyik szülő csak idegen nyelven beszéljen hozzád, mert így két anyanyelved lesz! Tudod, mekkora előny ez? Soha nem kell tanulnod, magadtól tudod a nyelvet! Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy!
Óvodás vagy és pihennél? Gondatlanok a szüleid! Ha igazán jót akarnak, akkor beíratnak angoltanfolyamra, kézműves foglalkozásra, ovibalettra, sportra... Ilyenkor a legfogékonyabb a gyerek, vétek ilyenkor hagyni, hogy csak játsszon magának. Ki kell használni minden másodpercet! Reggel elmegy oviba, ott van mindenféle fejlesztés, délután szakkörök, estére majd hazamész aludni. Fáradt vagy? Nyűgös vagy? Ne sírj, szokd meg az életet! Most kell megalapoznod a jövődet. Most jólesne játszani, apával birkózni, de nem lehet. Ha most nem tanulsz, felnőttként kell majd olyan verejtékes, nehéz munkából megélni, mint apádnak. Majd felnőttként, ha jó fizetésed lesz, pihenhetsz.
Iskolás vagy? Csodás! Délelőtt tanítás, délután szakkörök. Minden délután. 8-ra mész iskolába, 4-ig ott vagy. Szokj csak hozzá, a felnőtteknek is egész nap dolgozniuk kell. Tanulj zenét, mert bunkó leszel, menj edzésre, mert gyenge leszel, tanulj nyelvet, mert hülye leszel. Eladnak a piacon két kiló krumpliért. Tanulj, tanulj, tanulj, mert most még tanulhatsz, apád, nagyapád, nem tanulhatott. De te örülj neki, hogy megteheted, mert így lehet belőled valaki. Nem kell úgy gürizned, mint apádnak-nagyapádnak.
Nyári szünetben menj táborba: lovastábor, sporttábor, kézműves tábor, nyelvi tábor. Addig se vagy otthon. Otthon lenni rossz, értsd meg. Ott nem tanulsz semmit, nem leszel erősebb, ügyesebb, csak leépülsz.
Felsőben már illik tudni, mi leszel. Mi az, hogy nem tudod? Döntsd el, ennek alapján kell tanulnod. Azt tanuld, ami kell a leendő munkádhoz. De azért minden másból is legyél ötös, csak a kitűnő elég jó. Ilyen háttérrel ne lennél kitűnő, mikor apád-anyád mindent megad neked, már csak tanulnod kell? Jegyezd meg: közepesből annyi van, mint a tenger, emelkedj ki közülük, legyél kitűnő, legyél tökéletes!
Nyelvvizsgád van már? Miért nincs? Nyolcadikban legalább középfokú kell! Angol-német különóra, második nyelv már hatodiktól, magánúton. Értsd meg, gyerekem: két év előnyben leszel a többiekhez képest, akik majd csak gimiben kezdik a második nyelvet. Te leszel a legjobb.
Mi az, hogy szakmunkásképző? Hát olyan alja munkát akarsz, mint amit apád-anyád csinál? Gimnázium, édes fiam, gimnázium. Nem érdekel, hogy asztalos akarsz lenni. Napi 12 órában akarsz gürizni a zajos gépek mellett? Mérnökként havonta keresel annyit, mint egy asztalos egy év alatt. Van kényelmes, légkondis irodád, napi 8 óra a munka... Ez kell neked, fiam!
Felvettek gimnáziumba? Tanulj! Nyáron nyári munka. Mi? Hogy mennél nyaralni? Barátokkal? Szó sem lehet róla! Majd ha megkeresed a rávalót! Megkerested? Akkor meg tessék spórolni! Tudod te, mennyibe kerül egy ilyen nyaralás? Ha azt a pénzt beteszed a bankba és hozzárakod minden nyári keresetedet, érettségire már egész szép összeg lesz belőle. Kijön belőle az albérlet díja egy egész évre. Majd akkor menj nyaralni, ha már meglesz az anyagi biztonságod. Addig csak tanulj, dolgozz!
Nyelvvizsga? Mondd, szerinted mégis mit ér az az egy szem középfokúd? Felsőfokút, most! A második nyelvből is! Fakultáció, különóra, kosáredzés... OKTV-re jelentkeztél? Mi az, hogy nem jutottál tovább? Ezért fizettük a drága különórát? Gyerünk, tanulj, jövőre irány az országos döntő! Vedd tudomásul: egyetemen csak a legjobbak maradhatnak meg!
Kisfiam/kislányom, harmadikos vagy. Hová szeretnél menni egyetemre? Nem tudod? Mi az, hogy nem tudod? Már most el kell dönteni, menni, keresni az ismeretséget. Felvételi előkészítő, egyetemi tehetséggondozó program, ismerjenek meg a tanárok. Anélkül semmire sem viszed. Hidd el nekem.
Barátod, barátnőd van? Felejtsd el, ezek az évek nem arra vannak, hogy cicázgassál itten! Majd ha végeztél az egyetemen és lesz egy biztos egzisztenciád. Meg különben is, nézd meg, ez a Rozi/Sanyi milyen családból jön! Az apja mindenféle jöttment, az anyja a párja, ez csak ki akar használni. Nem is akar továbbtanulni. Hát mit akarsz te kezdeni ezzel? Te mérnök leszel, ő meg holmi szakmunkás!
NÉGYES?! Miféle négyes? Év végére kijavítod ötösre! Értsd meg, ez a bizonyítvány már beleszámít a pontszámodba, itt nem lehet ám viccelni! Ötös. Punktum. Emelt szintű. Két emelt szintű. Legalább. Meg két felsőfokú nyelvvizsga. Így már fel fognak venni. Érettségi előkészítő, különóra, este hatkor még a különtanárnál vagy, irány haza, tanuljál, készüljél. Kemény az élet, szokd meg időben. De ami áldozatot most meghozol, tízszeresen, százszorosan térül meg, gyermekem.
Közben persze vágynál másra. Látod azokat, akik csak élnek bele a nagyvilágba, mennek bulizni, családdal kirándulni, barátokkal moziba... De nem. Nem lehet. Tanulj, mert nem lesz diplomád, elbuksz, egy utolsó senki lesz belőled. Tanulj, mert tanulhatsz, mert nagyapád és apád nem tanulhatott, de te már igen, legalább belőled legyen valaki. Tanulj, ne érdekeljen semmi, ezt az időt erre kell szánni, majd ha végeztél és jó munkád van, akkor ráérsz felesleges dolgokra költeni a pénzed.
Főiskola? Ki ne találd! Egyetem? Na, arra az egyetemre nem mész. Senkiházi, lumpen hülyegyerekek járnak oda, nem tanítanak semmit. Műegyetem, gyermekem. Műegyetem. Nincs apelláta. Az az egyetlen, amit elismernek. Ha ott végzel, az olyan ajánlólevél, hogy akárhová jelentkezel, téged fognak felvenni. Annak, kérlek, presztízse van. Nem ám vidéki divatfőiskola.
Érettségi? Nem, nem elég az ötös. 100% kell. Tudod, már a százalék a fontos. Nem érdekel, hajts a tökéletesre, kell a pont az egyetemre. 95. Mégis hol tudtál ennyit elveszteni, elárulnád? Hát nem gondolkozol? Nem tudsz szorozni? Hogy lehet EZT elnézni?! Egyetemen egy ilyen hibáért úgy vágnak ki, hogy a lábad nem éri a földet! Nem érdekel, hogy amúgy 95%, hogy lehet ilyen amatőr hibát elkövetni? Na, mutasd azt a tételt. Jól van. Mondjad! Milyen 14. század közepe? Pontos évszámot! Mi az, hogy nem tudod? Ülj vissza és tanuld! NEM ÉRDEKEL! Ennyit simán meg lehet tanulni! Majd egyetemen rájössz, hogy négyszer-ötször többet is szóról szóra kell tudnod!
Na, jól van, sikerült. Kitűnő, dicsérettel. Ej, csak ez a 91%... Nem lehetett volna több? Nem érdekel, hogy így is 480 pontod van. Nézd meg, most mondták a Híradóban, hogy van, akinek meglett az 500 pont? Hát neked nem ment volna? Megadtunk mindent, fiam/lányom! Mindent! Akkor neked miért nem ment? Lusta vagy, nem tudod megbecsülni, amid van! Bezzeg, ha neked is úgy kellett volna dolgoznod, mint nagyapádnak a te korodban!
Na, nézzük a ponthatárt. Felvettek? Felvettek. Hányadik helyen? Mi az, hogy nem tudod? Na, majd kiderítem. Lehet látni, hogy hány pontja van a többinek? Ej, ez is hülyeség... Jól van. Beiratkozás, satöbbi? Milyen gólyatábor? Na, még azt találd ki, hogy belőled is ilyen alkoholista senkiházi lesz! Nincs gólyatábor, mert ott mindenki iszek, orgiák vannak, elmegy rá egy csomó pénzed. Milyen saját pénzedből? Vedd tudomásul: az a pénz az egyetemi kiadásokra van. A gólyatábor nem egyetemi kiadás, az egyszerű hőbörgés. Punktum.
Nem mész kollégiumba a sok büdös, mosdatlan, ordítozó korhely közé. Albérletbe mész Miskáékkal/Viviékkel. Nem érdekel, hogy utálod, majd megszokod. De ők rendesek, tanulnak, téged is hagynak majd tanulni. Nincs vita!
Az első év kritikus, ott kell elfogadtatnod magadat, ha úgy ismernek meg, mint aki jól tanul, könnyű dolgod lesz. Jó helyre skatulyáznak be, ha most elrontod, nehéz feljebb jutni. ZH-k? Hármas? Tanuljál, ötös kell! Tanulj, tanulj, tanulj, nem elég a négyes, menj el javítani! Nem érdekel, hogy az évfolyam fele megbukott, neked a legjobbnak kell lenned!

Szakdolgozat, TDK, szakmai gyakorlat, harmadévesen demonstrátorkodás, gyakorlatot tartasz elsősöknek. Kell mind. Figyeljenek fel rád, az a lényeg. Gyakornoki program, BSc-diploma. Mit ünnepelsz, hülyegyerek? A BSc-vel kitörölheted, nem jó semmire. MSc-felvételi, nyáron gyakorlat a leendő cégednél, szakdolgozatodat ott írod, haverkodsz, az egyetemen bratyiznál az oktatókkal, kényszeresen próbálsz bevágódni náluk. Ott kell lenni a topon, a legjobbnak kell lenni.
Úgy érzed, önálló kezdesz lenni. A szüleidtől egyre kevésbé függsz, nem jársz már haza minden hétvégén. Amit hét közben diákmunkával megkeresel, abból jól elvagy, bulizni nem jársz, mert spórolni kell. Jöhetnek még váratlan kiadások, kell a saját lakás, nem lehet örökké albérletben gebedni. Mások fesztiváloznak, de te különb vagy náluk, mert dolgozol. Elsőként végzel télen a vizsgáiddal még decemberben, de nem mész sítáborba, inkább TDK-t írsz, bemész fontoskodni a tanszéki laborba vagy mész a céghez még többet. Soha nem elég.
Igaza volt a szüleidnek: a legjobbnak kell lenni. Mindenki elégedett veled, mindenki kedvel, mert jól tanulsz, szorgalmas vagy, jó munkaerő vagy. Igen, sikeres leszel, jó lesz.
Néha azért jársz emberek közé is. Ott találkozol azzal a helyes sráccal/lánnyal. Megtetszik. Még talán lesz is köztetek valami, de nem tart sokáig. Egyszerűen nem érsz rá: ott a tanulás, a TDK, a szakdolgozat, a céges gyakorlat, a diákmeló... Nincs rá elég időd. Majd ha végzel és lesz egy jó állásod, ahol nincs ennyi dolgod. Kicsit irigyled azokat, akiknek van valakijük. De tudod: többet ér a te tudásod és gyakorlatod, mint az ő boldogságuk. Annak egyszer vége lesz, de amit te így, fiatalon megtanulsz, az örökké a tiéd marad.
Végzel. Megvan az MSc, teljes értékű mérnök vagy. Előtted az élet, felvesznek a céghez. Nem nagy újdonság, eddig is ott voltál. Csodás jövő áll előtted, ki kell alakítanod a saját életedet. Kapsz munkát dögivel, reggel fél 8-ra bemész, ott vagy 6-ig, de még haza is viszel. Fárasztó, nem tudsz aludni, de boldog vagy. Ha sok munkát kapsz, megbecsülnek, a fizetésed is jó, prémiumot is kapsz bőséggel. Céges telefon, céges laptop, céges autó, lakhatási támogatás, cafeteria. Örülsz. Jó helyen vagy.
Tovább kell lépned, önálló egzisztencia kell. Kell egy saját lakás. Hogy néz már ki, hogy egy mérnök kisasszony/úr albérletben lakik? Ilyen havi nettó mellett nem akadály egy lakás törlesztőjét fizetni. Meg amúgy is: mi van, ha a főbérlő kap egy jobb ajánlatot és egyik napról a másikra kitesz az utcára? Olcsó panellakás? Ne viccelj már! Oké, hogy csak egy kis önálló fészek kell, de azért ne égesd már magadat azzal, hogy odaköltözöl a sok alkoholista, drogos proli közé! Rendes, új építésű vagy nem túl régi társasház, kerttel, garázzsal, egyebekkel. Zöldövezet, az való neked. Ilyen havi nettó mellett belefér a törlesztőrészlet.
Kell bútor is. A szüleid felajánlják a régi étkezőt, sarokülőt, könyvespolcot. Jó is lenne, de... De hogy néz már ki? Új lakásba régi bútor? Irány az IKEA, egy fiatal, jól menő mérnöknek kijár ennyi. Jár neked ennyi. Jár az új bútor, aminek a párnáját te fingod tele először, jár a beépített tűzhely, a mosogatógép, a lapostévé, a páraelszívó - minden jár. Tök egyedül vagy, körbevesz az inox, a hófehér csempe és a natúr fa*. Nincs kihez szólni, de bámulhatod a 108 centis képátlót HD-ben, bömböl a hang az 5.1-ből. Zsebedben az internet, bárhol elérhető vagy. Légy egyedi, légy trendi, mutasd meg magadat Facebookon, Twitteren, ott a Tumblr, az Instagram!
Messze laksz a munkahelyedtől. Ez van: a belvárosban van a hótt' trendi iroda, te meg külvárosi lakóparkban vettél lakást. Van tömegközlekedés, de hogy néz már ki az, hogy egy jól menő mérnök buszozik/villamosozik/metrózik? Saját autó kell. Saját autó nélkül senki vagy, egy dróton rángatott báb, aki menetrendek rabságában él. A saját autóddal meg szabadon közlkedhetsz. Ne vegyél túl kicsi autót! Értem én, hogy csak egyedül jársz, de azért nem árt, ha ott van körülötted a legalább négy méter hosszú acélkarosszéria, ha valaki neked jön, nagyobb biztonságban vagy egy nagy autóban, mint egy kicsiben. Meg ha jönnek a gyerekek? Ja, arra nincs időd. De ha jönnének, akkor rögtön autót cserélnél? Szép, nagy autód legyen. De nehogy már valami olcsó tömegmárka! Te mérnök vagy, neked mutatnod kell, hogy nem csak az ár számít, hanem neked a műszaki tartalom és a minőség az elsődleges. És te is jól tudod, mik azok a márkák, amik minőségi autókat gyártanak. Mindenki tudja, mert a reklámok megmondják. Úgy ni, fizesd ki a négy karika, a propeller vagy a háromágú csillag felárát. Most vagy egyensúlyban, a hifiből szól a jazz (nem ám holmi tingli-tangli pop, az túl kommersz egy mérnöknek), a légkondi fújja a 17 fokot, te meg állsz a dugóban. De nem nyomorogsz a zsúfolt, büdös buszon.
Építsd fel az egyéniségedet. Megépítetted a saját bútorodat az IKEA paneljeiből. Most építsd fel magadat is! Légy valaki! Mindenre megvan a lehetőséged, mindent próbálj ki! Látod, ezt mondta apád-anyád: ezért kell tanulnod, fiam. 23 éves korodig hajtottál, güriztél, nem volt szabadidőd, nem volt életed - de most látod csak, hogy megérte, mert olyan állásod van, amiről mások csak álmodnak. Rendes fizetésed van, mehetsz szabadságra, irodában dolgozol. Most mindent bepótolhatsz, ami eddig elmaradt.
Hazaérsz munka után hullafáradtan. Az évi szabadságodat legszívesebben arra használnád, hogy napokig ki sem jössz a házból, csak lehúzott redőnynél alszol addig, ameddig bírsz. Nincs sürgős feladat, éjszakába nyúló költségelemzés, csak alvás. De micsoda élet ez? Beszűkülsz, leépülsz, tönkremész. Menni kell. Menj színházba, moziba, kiállításra. Menj csapatépítő tréningre. Tudom, hogy unod már, nem akarod munkaidőn túl is a kollégáidat látni, de akkor is menj, vigyorogj, örülj! MUSZÁJ örülnöd. Mert te jó csapatjátékos vagy, része vagy a társaságnak. Menj, utazz, kirándulj! Amint van egy kis időd, irány külföld, minél messzebb! Nem mondod, hogy képes voltál két hetet vidéken, anyádéknál tölteni?! Hát nehogy már a nyaraláson spórolj! Gürizel egész éven, meg kell adni a módját a pihenésnek. Minél messzebbre menj, minél drágábban, feltétlenül repülővel.
Előléptettek. Látod, megbecsülnek: az egyik angol nyelvű pozícióból a másikba kerültél feljebb. A beosztásodból eltűnt a "junior" jelző, már teljes értékű franc tudja, milyen manager vagy. Kicsit nő a fizetésed, kevesebbet b*szogat a főnök. Érkezett pár ugyanolyan túhajtott hülye, mint amilyen te voltál 2-3 éve, pályakezdőként, most már őket csicskáztathatod. Révbe értél, biztos a helyed a cégnél, nem te vagy a tápláléklánc legalján.
Hazaérsz a munkából, beállsz az autóval a garázsba, otthon felakasztod a kabátodat (csak 47.000 Ft volt, de a minőséget meg kell fizetni) a rozsdamentes, minimáldizájn fogasra, kiveszed a borhűtőből a 2009-es villányi Cabernet Sauvignon-t, töltesz egy pohárkával és kiülsz az erkélyre a rattan foteledbe. Jólesik a meleg szellő, lassan jön a nyár. Belekortyolsz a borba és elégedetten tekintesz körbe. Igen, megvan minden. Sokra vitted. Jó diplomád van, szeptemberben kezded a szakmérnöki képzést (a cég támogatja), mellette elvégzed a szakfordítóit, abból lesz egy kis mellékes. Rangodnak megfelelő lakásban laksz, nívós autód van, jó munkahelyed, jó fizetéssel, béke és nyugalom van. Bejártad a fél világot, voltál már nyaralni és/vagy konferencián Thaiföldtől Amerikáig sokfelé. És még csak 26 éves vagy. Ennyi idősen ez szép teljesítmény. Elégedetten dőlsz hátra.
De nem! Soha nem lehetsz elégedett! Mindig van feljebb, tovább, több. Mi az, hogy 26 évesen nincs családod! Édes fiam, nekem ennyi idősen te már megvoltál! Mer' ilyen nyámnyila anyámasszony katonája vagy: 12-13 évesen egy rendes fiúgyerek már osztálykiránduláson éjszaka átlóg a csajokhoz, 14-15 évesen elcsattan az első csók, 16 évesen már van valami állandó barátnő, legkésőbb 18 évesen le is fekszel vele, 20 évesen meg már komoly kapcsolat van, nem csak ilyen hol együtt vagyunk, hol nem (nőknél kb. ugyanez, csak fordítva). Te meg visszaszólsz: apa, anya, hát nem pont ti tiltottatok a fiúktól/lányoktól? Nem ti mondtátok, hogy ne foglalkozzak velük, mert tanulni kell?
Az más. Annak bele kellett volna férnie. Ha ügyes lettél volna, akkor meg tudtad volna oldani mellette. Azért tiltottunk csak, mert nem akartuk, hogy túlzásba vidd. Tessék gyorsan megházasodni, a szülők unokát akarnak!
Ismerkedni kell. De hogyan? Nagy a nyomás: le vagy maradva, mások ennyi idősen már, nem tudsz erről semmit - de könnyű dolgod van, jól keresel, úgy egyszerűbb. Ismerkedj buliban? Na de egy mérnök nem megy az aljanép közé, szórakozóhelyre, ott mindenki iszik. Könyvtárban, kiállításon, múzeumban? Hogyne, ott sótlan könyvmolyok vannak! Interneten? Társkeresőn? Megőrültél? Ott csak a legbénábbak ismerkednek, akiknek már tényleg nem jön össze élőben. Ne légy már ilyen balf*sz! Hát ehhez mindenki ért! Odamész hozzá, leszólítod, azt' el van ájulva a pasi/csaj. Nem igaz, hogy nem tudod megcsinálni!
Nem tudod megcsinálni. Nem megy. Béna vagy, mert ezt mindenki meg tudja csinálni, csak te nem. Segítenek a rokonok, barátok: beszerveznek valakit, mert ő pont jó lesz. Jól keres, jó családból származik, jó természetű. Pont olyan szerencsétlen, mint te, majd kiegészítitek egymást.
Végül tök mindegy, kit találsz, nem lesz jó. Vagy a szüleidnek, vagy a barátaidnak. Túl fiatal, túl idős, túl magasan képzett, képzetlen, túl sokat keres, túl keveset keres, túl önálló, túlságosan tutyimutyi, ronda, túl szép, le fogják csapni a kezedről... Miért nem lehet egy hozzád illőt választani? Akivel tökéletes pár lennétek?
Végül csak összeházasodtok. Rózsaszín köd, nászút, kitisztulás, hétköznapok. Nem is annyira tökéletes. Bezzeg a szomszédok! Ott nincs hangos szó, vita, a gyerekek is milyen szépek. Nálatok sincs nagy gond, de kisebb súrlódások mindig. Na, mikor lesz már onoka? Miért nincs? Kifuttok az időből!
Lesz onoka? Hát normálisak vagytok?! Ilyen helyzetben vállalni? Leépítések vannak, ha elküldik az asszonyt, mi lesz? Megvan már a bedolgozott ideje? Biztos nem veszik vissza GYES-ről. Babaágy, légzésfigyelő, pelenka, bébikomp, csörgő. Kell a játék. Használtat? Mit képzelsz! Más gyerek szutykos, megrágott játékát a mi kis tündérünknek? Nem is higiénikus! Kismamajóga, kispapatréning, párterápia szülőknek, 4-5-6-8D ultrahang, DVD-ről nézzük HD-ben a csöppséget. Ultrahangon. Mer' megtehetjük. Anyukát búcsúztatják, pelenkatorta, babaszoba berendezése.
Megszületik, kisfiú. Jaj, de jó, trónörökös, de ugye lesz majd lány is, mer' az kell. Kislány: jaj, de jó, na de fiú is legyen, nehogy már ne menjen tovább a név! Kicsi: jaj, de kis törékeny, vigyázzatok, mer' baja lesz. Nagy: hát, ennek valami baja van, nézd meg, nem normális az ekkora gyerek! Szépen fejlődik? Nem fejlődik. A Karcsika ennyi idősen már... Forog, felül, feláll, jár, beszél. A következőt mikorra? Mi az, hogy csak egyet? Testvére legyen, ne nőjön fel egyedül! Mi az, hogy kettőt? Ebben a gazdasági helyzetben? Örüljetek, hogy egyet fel tudtok nevelni! Kiadás is van arra a gyerekre! Bölcsibe hová, maradsz itthon, miért maradsz? Menjél dolgozni, a férjed megszakad a munkában! Mi az, hogy mész dolgozni, a gyereknek anya kell! Oviban nincs hely, persze, mert nem gondolkodtatok előre, nem iratkoztatok fel várólistára, nem való nektek még gyerek.
Apuka mintaapa: dolgozik, mint az állat, hogy eltartsa a családot, de legyen a gyerekkel is, mer' annak apa kell, legyen az anyával is, mer' attól anyuka még szeretné nőnek érezni magát. Anyuka mintaanya: főz-mos-takarít-gyereket etet-játszótérre viszi-bevásárol, de este legyen bombanő, aki beindítja a férjét. Aki persze nem fáradt, van kedve hancúrozni vele egyet.
Apa-anya kimerült, nem bírják. Na, majd nagyapa-nagymama vigyáz a gyerekre. Te, miért ilyen kicsi/nagy ez a gyerek? Nem eszik rendesen/túl sokat eszik! Nem mozog eleget/nem bír egyhelyben megülni! Hogy nevelitek ezt a gyereket? Hát ez borzasztó! Nem való nektek gyerek! Higgyétek el, én jót akarok, de így nem lehet gyereket nevelni. Tényleg.
Apa este hazazuhan fáradtan, semmihez sincs ereje. Kicsinálja a robot a munkahelyen, elvállal minden plusz melót, kell a pénz babaholmira. Otthon fordít, az asztalra bukva alszik el. Anyuka unatkozik, őrá a férje már nem tekint nőként, nem ismeri el. Bezzeg a szomszéd villanyszerelő! Délután többször is átmegy szerelni, amíg apuka húzza az igát. A szomszédok nem szólnak, nem az ő dolguk.
Anyuka tramplisodik: fáradt a nap végére, nincs már kedve otthon is szép ruhában lenni, elég a kiskosztüm és a magassarkú a munkahelyen. Apuka hazaér, az asszony már rég nem izgatja fel. Kicsit felszedett magára itt-ott, nincs rendes frizura, smink sehol, a ruhái meg... De ott van a gazdaságiról Bernike, a titkárnő. Fehér blúz, fekete szoknya, barna haj, magassarkú... Apuka sokat jár át mindenféle üzleti terveket egyeztetni.
De minden legyen tökéletes, kifelé semmit sem mutatunk. Nincs árulkodó barna hajszál, ottfelejtett zokni, gyanús pletyka. Minden ideális. Csak a szomszédok meg ne tudják, hogy... Ez a lényeg. Ne tudjon senki a bajokról. Akkor nem is léteznek.
Elválik tőled? Otthagy az a szemét? A mocsok, senkiházi! Felcsinált, addig jó voltál, a gyereket meg már nem akarja nevelni! De ne hagyd magadat! Fogadj egy jó ügyvédet és pereld ki belőle a szart is! Micsoda?! Felezés? Megőrültél? Az egész lakást pereld el tőle! A gyereket is! Hajts ki belőle maximális gyerektartást! Meg is érdemli az ilyen! Mocsok, rohadék férfiak! Mind megy a farka után!
Elválsz? Na, hallod, végre megjött az eszed! Már rég mondtam, hogy megcsal az a k*rva, csak hülyét csinál belőled! A pénzed kellett neki, rád akaszkodott, felcsináltatta magát, aztán most ki akar semmizni. Undorító! De ne hagyd magad, fogadj egy jó ügyvédet, mert a gatyát is lepereli rólad!
Békítő, vagyonmegosztás, satöbbi. Évekig tart. A szomszédok nem láttak, nem hallottak semmit. Ott sem voltak. Számlák kerülnek elő a semmiből. Anyázás, káromkodás, fenyegetés. Szép dolog a szerelem.
Közben a gyerek megnőtt. Óvodás. Angoltanfolyam, kézműves foglalkozás, ovibalett, sport. Mert ilyenkor a legfogékonyabb. Ki kell használni minden másodpercet, nem ülhet tétlenül, mert amit most megtanul, el nem vehetik tőle. Vigye többre, mint a szülei.
Apuka és anyuka már nem házasok. Nyertek. Mindketten. Megvédték az igazukat. Felezték a vagyont, a házat, most acsarkodhatnak egymásra, ki fizeti ki belőle a másikat. Anyuka megvalósítja önmagát: kilépett a béklyóból, a rossz házasságból, végre szabad, megismeri az igazi szerelmet, a romantikát, nagyokat kirándul (apukával is mindig drága helyekre mentek nyaralni), megtalálta élete párját, aki festőművész. Együtt élnek a Börzsönyben egy eldugott erdei házban, önellátóak és harmóniát alkotnak a természettel. Apuka is végre szabad ember, eladta a családi autót, vett egy kétüléses kabriót, azzal furikázza a jó húsz évvel fiatalabb, szemrevaló barátnőjét. Még mindig a cégnél van, már középvezető, a fizetéséből telik egy jó helyen lévő legénylakásra. A gyerek meg... Nos, róla gondoskodtak. A lehető legjobb helyen van: a híresen szigorú, több Nobel-díjas öregdiákkal büszkélkedő bentlakásos iskolában. Majd ott tanul rendet is meg tudományt is. Nyáron meg felváltva vigyáznak rá a szülők.
Ez van. Szabadság van. Végre önmagad lehetsz. Nem kell szerepet játszanod - feltéve, hogy tökéletes vagy.

*Kis szakmai kitérő: az is rohadna meg, aki kitalálta a natúr fa bútorokat!