Sokféle kémiai anyaggal ápolok bensőséges kapcsolatot. Nagy kedvenceim között ott van például a koffein (csak teában, mértékkel), az etil-alkohol (avagy Eta, ahogy Timi egy nehéz pillanatában nevezte), a xilol és a toluol (szeretek festeni, de nem tudok) - na és a kapszaicin.
Ez utóbbival minden nap többször is találkozom. Ebédnél a levesbe majdnem mindig teszek csípőspaprikát (na, jó, a habart levesekbe nem szoktam, de néha nehéz lebeszélni róla), a lecsóból sem hagyom ki, ha kolbászt töltünk, akkor is ügyelek rá, hogy kellően csípjen, nehogy már hiába haljon meg a disznó (nagyapám örül is nekem olyankor).
Tegnap aztán úgy esett, hogy elfogyott a csípős. Vagyis nem fogyott el: maradt egy kis üveggel, ami kb. egy hónapig elegendő, ha visszafogom magamat. De a nagy üvegből kifogyott, mert egy rokonunk megkért, hogy ugyan adjak már neki abból a jófajta házi paprikából, amit egyszer küldtem. Igaz, hogy percekig könnyezett tőle, de ízlett neki.
Küldtem, így elfogyott a tartalék. Nincs más megoldás: újat kell darálni, mert a darált paprikát egyszerűbb adagolni főzésnél. Megkerestem a paprikafüzéreket, illetve a kávédarálót és hozzáláttam.
Eleinte nem volt gond, de egy idő után a kavargó paprikapor már kezdett olyan koncentrációt elérni, hogy tényleg csípte a szememet. Aztán a kapszaicin jótékony hatásától vezérelve óriásit tüsszentettem, ez még jobban felkavart mindent. Persze ettől elkezdett igazán égni a szemem, berohantam a fürdőszobába, kezet mostam (nem árt ilyenkor gondolkodni), elkezdtem mosni a szememet.
Csakhogy a por ekkor már jól beborított, az egész arcomon volt belőle, hiába volt tiszta a kezem, belekentem a szemembe. Megpróbáltam a törölközővel megtörölni: nem volt jó, mert abba meg a kezemet töröltem, paprikás volt. Jött az újabb univerzális megoldás: a póló. Nem volt jó, arra is rárakódott a por.
Végül nagyjából egy óra kínlódás után sikerült elérni, hogy újra lássak. Állítólag kívülről nézve vicces voltam. Én ezt nem éreztem. Vagyis nem ezt éreztem.
De sikerült elérni, amit akartam, lett elegendő paprika. Igaz, hiába zuhanyoztam le tegnap, még ma is égett a szemem, mikor reggel megdörzsöltem (tudom, rossz szokás). Régi jó barátom, a kapszaicin ismét meglátogatott, jó alaposan. Lehet, hogy ebédnél most kihagyom a paprikát a levesből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése