Egyszer minden sikerülhet.
Egyszer még az is lehet, hogy nekem is összejön.
Egyszer megtalálhatom azt a munkát, amit szeretek. Vagy ha nem szeretem, legalább nem tesz annyira tönkre, hogy semmihez se legyen erőm. Vagy mondjuk érdekel. Esetleg csak el tudom viselni.
Egyszer még akár ki is tanulhatok valami szakmát, amivel könnyebb lesz ilyen munkát találni. Hiszen betanított munkásként nehéz olyan munkahelyet találni, ami a "gyönadarab-megcsinálod-megyadarab" világnál kicsit is érdekesebb.
Egyszer akár még diplomám is lehet. Elmélyülhetek annyira egy tudományban, hogy papírt adjanak a kezembe. Letehetek valamit az asztalra. Vagy a lába alá, hogy ne billegjen.
Egyszer még barátaim is lehetnek. Olyan emberek, akik számára akkor is fontos vagyok, ha épp nem szívességet kérnek tőlem. Olyanok, akikkel el lehet tölteni a szabadidőnket együtt.
Egyszer akár még boldog is lehetek. Előfordulhat, hogy azt érzem: működik az életem, elérem, amit szeretnék.
Hogy mikor lesz ez?
Soha az életben. De jó tudni, hogy egyszer akár még ezek is előfordulhatnának. Valahol máshol, valamikor máskor, valaki mással, de nem itt, most és legfőképpen nem velem.
