Ünnep

Na, lássuk... Azt hiszem, ezt meg tudom sütni. Nem ünnepi, de tőlem ennyi is legyen elég.
Fél kiló, 25 deka, 25 de... Ja, nem, csak 20.
Úgy bele, összedolgozom.
Ragad.
Szétesik.
Na, majd a tojástól!
Ja, hogy a másodiknak csak a sárgája kell?
Nézzük...
Jó, összeállt.
A kezemmel is.
Gyere már le!
Ha ragad, akkor... Igen, akkor hidegre.
Oda mész, úgy.
Letelt már?
Nem.
Jó, addig megírom a szakmai beszámolót a pályázathoz.
B*ssza meg, hol csörög?
Hol van?
Na, szia, virágszálam, mondjad!
Önéletrajz?
Most?
Jól van, mindjárt fellépek Skype-ra, aztán mondom.
Rendben.
Huh, na, még ezt a bekezdést fejezzem be, aztán önéletrajzozunk.
Hogy én mindig ilyen felelőtlen ígéreteket teszek...
Már megint csörögsz, te mocsok?
Mondjad!
Nyíregyházára? Vasárnap délelőtt.
Neked nem jó? Nekem meg a többi nap nem jó.
Hát akkor intézd úgy, hogy szombaton ne rúgj be, mint az albán szamár és vasárnap délelőtt észnél légy!
Jó, akkor vasárnap délelőtt.
Na, itt vagyok már, tündérkém, nem kell félni. Mutasd, mit kell alkotni!
Ó, ehhez alig kell hozzányúlni.
Azt ott írd át táblázatra, írd bele a szakdolgozatod témáját, aztán...
Hová mész?
Anyukád is jókor talál meg...
Nem haragszom, menj csak, majd este.
Na, állt már eleget?
Jó lesz ez, nem ragad, elnyújtom.
Szerintem pont jó.
A sütőt meg elfelejtettem bemelegíteni...
Na, jó már?
Jó meleg, mehet be!
Na, ez mi a k*rva élet?
Mit hoztál?
Milyen nyúlketrec?
Ide?
Szólhattál volna előre, akkor kitakarítok alatta.
Nem, nem 195. 175.
Igen, centi.
Hát, ez most így vagy elfér, vagy nem.
Vigyük be?
De most hová mész?
Nem ér rá az a k*rva lottó?
Ó, de jó...
Nem érdekel, behúzom egyedül.
Hó-ru...
Hol a Flector, b*ssza meg?
Na, még egy kicsit...
Nem fér el.
Sok a 195 centi.
Várjál, ha így fordítom...
Hohó, megvan!
Csak... Ferde.
Ja, igen, itt összefolyós a padló.
Na, oda egy fát, ide egyet...
Jó, kész, egyenes. Mehetünk be.
Mi ez a szag?
B*SSZA MEG, A SÜTEMÉNY!
Hú, hála az égnek nem nagyon égett meg.

Hát így sütöttem én ma nőnapi süteményt. Nem egyszerű az élet.