"Én nem olyan vagyok, mint a mai nők. Engem nem lehet öt perc alatt lefektetni, nem nyílok meg akárkinek. Az én szívem páncélajtó mögött van, aminek rengeteg zárja van és csak az férhet hozzá, aki nem rest a világ végéig is elmenni, hogy megtalálja a kulcsokat vagy akár évekig is türelmesen várni, mire rájön, hogyan nyílik valamelyik zár"
Hát persze, kis szívem. Jön a szőke herceg fehér lovon, a nyeregtáskában komplett lakatosműhellyel. Elkezdi nyitogatni a zárakat, keresni a kulcsokat. Elmegy a világ végére, legyőzi a hétfejű sárkányt, a kénkövesen izzó tűzhányóból hozza el az egyik kulcsot, a másikért 99 évig vár a napfogyatkozásra, mert csak akkor nyílik az a virág, aminek a kelyhében terem, a harmadikat meg egyenesen a saját szívéből faragja ki és még ki tudja, mi mindent tesz meg...
Aztán odaér a szomszéd király hegyomlás méretű, agresszív képű türhő paraszt fia és a bazi nagy buzogányával bedönti az egész páncélajtót zárral, tokkal együtt. Te meg a karjaiba omlasz, hogy: "Istenem, micsoda férfi!"
A hősszerelmes szőke herceg pedig baszhatja az egészet (mint a hősszerelmesek úgy általában).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése