Teljesen elment az eszem. Múlt héten vettem egy ilyet (igen, b***meg, akciós volt a Lidlben, azért) és elkezdtem összeépíteni. Jó, oké, a 911 régi szerelem, a Carrera RS meg főleg. A háromliterest amúgy is jobban szeretem, mint a 2.7-est.
De akkor is: normális vagyok? Nincs elég bajom? Délelőttös műszak, kelés negyed ötkor, egész nap minden bajom van tőle, délután még meresztem a szememet a miniatűr alkatrészek fölött... Nem épeszű, aki ilyenbe belevág.
Három napnyi vagdosás, sorjázás, reménytelen rajzértelmezés, festés, ragasztás, szentségelés és egyéb harcművészeti gyakorlatok bemutatása után végre értékelhető részsiker született: összeépítettem a hajtásláncot. Egyben van a motor, a váltó és a két féltengely. Ott pihennek a polcon. De megvan ám minden sallang: légszűrőház, befecskendező, szívócsonkok, kipufogók - tök jól néz ki, még a színei is szépek.
A pár centis hajtásláncot nézve eszembe jutott, hogy öt éve, fénykoromban három nap alatt nem hogy egy 1:25-ös, de egy teljes méretű, működő hajtásláncot is össze tudtam rakni. Igaz, az a Zsigulié volt, ami nagyon más, mint a Carrera RS-é (több benne a vízszivattyú, ám kevesebb az önzáró differenciálmű). Ahhoz képest kicsit el vagyok maradva. Bár ha azt nézem, mennyivel vagyok gyengébb, lassabb és ügyetlenebb a fél évtizeddel ezelőtti önmagamhoz képest, nem is rossz, hogy három nap alatt még mindig összerakok egy hajtásláncot. Legyen az akármilyen is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése