Először csak a hétvégék tűntek el. Kedves kolllégák, nagyszerűek az eredmények, jövőre új perspektívák, növelni kell a termelékenységet, folyamatos műszak, nem kell félni, emberséges megoldást, jó kompromisszum.
Jó hát. Hétvégén 12 órás műszakok, először normális létszámban, később a tervezett létszám felével. Hajts, pörögj, dolog van, csinálni kell.
Aztán a műszakbeosztás tűnt el. Valaki jöjjön az éjszakásból délelőttre, a délutánosból ketten táppénzen vannak, valakit rángassunk be oda is. Ó, Zsolti, most látom, hogy bejött egy éjszaka-délután-délelőtt sorozat. Hát, látod, ezzel nem tudunk mit kezdeni, de utána kapsz egy szabadnapot. Ja, nem, mégis be kellene jönni következő nap is, lehetőleg éjszakára. Tudjátok, mit? Inkább ne is irkáljuk a cseréket, csinálok új műszakbeosztást! Így ni, kész. Ja, igen, azt ott elírtam. Amúgy tettem ki tegnap is újat, majd olvassátok el! Te mit keresel itt délelőtt, mikor délutánra kellett volna jönnöd? Ne mondd, hogy nem láttad az új beosztást, tegnap délután fél 2-kor már kinn volt! Ja, hogy szabadnapos voltál? Nem szólt senki? Hát miért nem kérdezted meg, nincs-e változás?
Lassan eltünedeztek a fizetett ünnepek is. Fizetett ünnep, de amúgy is szabadnap lenne neked, nem fizetem ki. A másik műszak megkapja, de ők se jönnek. A háromnapos hosszú hétvégét feldughatod magadnak, mert hiába van pénteken ünnepnap, szombaton és vasárnap jönni kell. Hétvége, csak külön engedéllyel veheted ki szabinak. Úgyse kapod meg, kár reménykedni. Ha 12 órás műszakra esik az ünnepnap, kifizetjük persze. 8 órával, a maradék 4-ben aznap már nem kell bejönni, de le kell dolgozni. Nem 4 órában, 8-ban. Értsd meg, nem tudunk fél műszakokat tervezni. A fennmaradó 4 órát majd lecsúsztatod. (nem csúsztatod le sosem, ajándék a cégnek)
A túlórák is eltűntek. Nem, nincs túlóra, mert az drága. Helyette cserélgetjük az embereket a műszakok között. Ha a hét közepén van egy szabadnapod, az sem gond. Majd kezdesz vele valamit. Jössz 8-10 napig pihenő nélkül, majd utána kiadjuk tömbösítve. Ja, hogy a gyereknek ballagás van hétvégén? Megszívtad.
Addigra már a közösségek is rég felbomlottak. Hallod, úgyis egy műszakban vagyunk, egyfelől jövünk, járjunk be együtt! 2-3-4 évig működött, most már nem. Te délelőttre jössz? Kár, én délutánra. Akkor ma nem megyünk együtt. Holnap sem, mert én pihenőn vagyok, te jössz délutánra. Jövő hét? Ja, hogy akkor végig éjszakás vagy. Én meg délelőttös. Á, hagyjuk, nem jön ez már össze. Hétvégén megyünk horgászni? Ja, neked most van dolgozós hétvégéd. Jövő héten nem jó, mert nekem lesz. Majd egyszer valamikor... (soha)
Az év végi leállás még megmaradt. Az egykori 3 hétből már kevesebb, mint 2 lett. Egykoron óriási buli volt az utolsó munkanapra betervezett takarítás. Eszem-iszom, házi sütemény, kóla, anyuka-nagymama szörpje, múlt heti disznóölésből friss hurka-kolbász, új munkarendszabályok kifüggesztése és hangos röhögés rajtuk, részlegvezető őrületbe kergetése az elmaradt javítási, selejtezési, gépleállási és egyéb jegyzőkönyvek minél idiótább kitöltésével (gépleállás oka: a pedált tekerő kis kínai kuli éhendöglött), utána évértékelő előadás és karácsonyi ebéd, avagy: kinek milyen "húbazmeg" kategóriájú bora-pálinkája készült az éven. Mára ebből is zombik felvonulása lett, egykedvűen, fáradtan takarítunk, ennivalót behozni tilos, poénkodni nem lehet, az évértékelést csak gyorsan elhadarja a vezérigazgató, a karácsonyi ebédre meg a dolgozók fele már nem is jön. Elég neki ennyi az évre a cégből, nem hiányzik a jópofizás.
Ez van, lassan eltűnt minden. Maradt az eredményesség, a megfelelő időkihasználás, a folyamatoptimalizálás és mindenféle mutató javulása. Az is valami, nem is rossz dolog. Minden bizonnyal megérte feláldozni érte a régi világot. Most már örüljön neki más, engem nem érdekel innentől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése