2016. május 22., vasárnap

Számok

Évek óta használom vásárlásra a bankkártyámat. Mikor a MÁV kitalálta az internetes jegyvásárlást, az első regisztrált felhasználók között voltam, így elkerülve az idegtépő sorban állást IC-pótjegyért. Mikor kitaláltam, melyik vonattal utazom, pár kattintással megvettem a pótjegyet - még a méltán hírhedt péntek és vasárnap délutáni csúcsidőben is működött a dolog.
Az ehhez szükséges kártyaszámot addig-addig olvasgattam a kártyámról, míg sikerült megtanulnom, egy-két hónap után fejből ment a lejárati dátum és a CVC-kód is. Gyors és egyszerű volt minden.
Azóta már sok mindent intézek kártyás fizetéssel: KGFB, webáruházak, ilyen-olyan jegyek - mégsem megy már úgy a kártyaszám, mint egykor. Persze több dolgot is kell észben tartanom, ritkábbak is a fizetések. Bár mostanában megint kezd fejből menni a sok-sok számjegy, megkönnyítve ezzel a dolgomat.
Csak néha kerül homokszem a gépezetbe. Az imént egy vonatjegy vásárlásakor sikerült lendületből beütnöm a kártyaszámot, lejárati dátumot és CVC-t - csak éppen nem a mostani, hanem a kettővel ezelőtti, valamikor 2010-ben vagy 2011-ben lejárt kártyámról. Fogalmam sincs, hogy őrződött meg az emlékezetemben az a ménkű sok szám ennyi éven át, mikor nem is volt rá szükségem. De a tendencia biztató: még működik a rövidtávú memóriám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése