2016. május 11., szerda

Nem akarja

Volt már róla szó: nagyon régi és nagyon buta telefonom van. Mondjuk nekem ennyi is elég, hiszen soha nem veszem fel: munkában azért, mert dolgozom, ha meg hazaérek, pihenek, olyankor ne zavarjon senki.
Elég régóta vannak szoftverhibái, talán csak az első 1-2 hónapban működött normálisan. Viszont amit mostanában produkál, az egészen elképesztő.
Bejelenti nagy sipákolás közepette, hogy merül az akku. Bedugom a töltőt (nem, még nem microUSB, rendes töltőcsatlakozó, bár a kraftot már az USB-porton is fel tudja venni), erre kitalálja, hogy az akku feltöltődött, tessék kihúzni a töltőt. Kihúzom, megint merül. Bedugom: tele van.
Megunom, bevágom a fiókba, velem ne szórakozzon holmi elektronikus vacak. Másnap reggel megnézem: a pirosban vergődő töltésjelzőnek nyoma sincs, 3/4-es töltést mutat. Kioldom a billentyűzárat, megnézném az SMS-t, amit még előző este kaptam: leesik 0-ra a töltöttség.
Nem tudom, mi baja van, de nem is nagyon érdekel. Mostanában csak az állásjelentkezésekkel kapcsolatban kapok fontos telefonokat, de egyrészt ezek ritkák (van munkaerőhiány, de még messze nem akkora, hogy egy egészséges, dolgozó fiatallal foglalkozzanak, inkább az ilyen-olyan járulékkedvezményes, azonnal bevethető csoportokra utaznak a munkáltatók), másrészt valami szerencse folytán eddig mindig megtaláltak, ha kerestek. A telefoncsere így elmarad, már csak azért is, mert - legnagyobb meglepetésemre - gombos készüléket az úristennek se lehet venni sehol, mindenütt okostelefont akarnak rámsózni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése