Használati útmutató

"Ha már minden kísérlet csődöt mondott, olvasd el a használati útmutatót!"

Intenzíven alkalmazom a fenti bölcsességet. Nekem nem kell útmutató, rájövök magamtól. Arról nem is beszélve, hogy a magyar nyelvű használati útmutató sokszor az égvilágon semmit sem ér, csak az angol vagy német nyelvűből lehet érdemi információt kihalászni, de abból se sokat. Tehát marad a kísérletezés, a logika és a "Most így bekapcsolom, de fussál!" munkavédelmi utasítás. Előbb vagy utóbb minden funkciót sikerül tesztelni.
Történt, hogy karácsonyra kaptam anyukámtól egy elektromos vízforralót. Örültem neki, mert sok teát iszom és a zománcos vízforraló edényből már elegem van. Vízkövesedik, kilocsolom belőle a vizet (egyszerű nyeles lábas, nincs neki csőre), ha pedig elfelejtem, hogy odatettem, fél órán át is forr benne a víz, aztán nem értem, miért úszkál vízkő az Earl Grey-ben. Ellenben ez a kis villanyos csoda mindent megold: megtöltöm vízzel, lezárom a tetejét, bekapcsolom, felforralja a vizet, majd önműködően kikapcsol, ha már megvan a kellő hőfok. Leemelem a talpról, biztonságosan kiöntöm a vizet, nem megy mindenfelé, minden kényelmes, kézreáll, tuti. Gyorsabb, mint a zománcos lábas és nem is vízkövesedik annyira.
De nem ússza meg, ebben is megjelenik előbb-utóbb a matt fehér rettenet. A szép, polírozott acéltalpat nem akartam összekaristolni, ezért inkább megnéztem, mit ajánl a használati útmutató a vízkő eltávolításához. Na, ezt nem kellett volna, nyugodtabban aludnék.
Már az elején erősen indítunk: kötelező biztonsági tudnivalók. Többek között ez:
"A víz forralásánál a gyorsforraló felmelegszik. Ne érintse a forró felületeket".
Na, ezt például tényleg nem hittem volna. Felmelegszik? Miért melegszik fel? Anélkül már nem is megy a forralás?
A használat módján gyorsan átszaladtam (nem ördöglakat ez: megtöltöm, bekapcsolom, azt' melegít), jött a vízkőtelenítés. Attól most tekintsünk el, hogy milyen gyakoriságot ad meg a használati útmutató, annak semmi köze a valósághoz. Ha napi 3-5 forralás mellett az előírás szerinti havi vízkőtelenítéssel próbálkoznék, ahhoz kalapács és véső kellene. Legfeljebb kéthetente neki kell ugrani, hogy ne kelljen bevetni a nehéztüzérséget. De lássuk, milyen módszereket ajánl a gyártó a vízkőtelenítésre!
"- 8% fehér ecet, kereskedelemben kapható"
Meglepődtem: én csak a 10 és 20 százalékos ecetet ismerem, néha látok 15-öset is, azt' annyi. De mint kiderült, 8%-os is létezik. Újat tanultam.
"- Citromsó. A gyorsforralóban forraljon fel 0,5 l vizet, abba szórjon 30 g citromsót, majd hagyja állni kb. 30 percet"
Citromsó? Na, az mi? Sosem hallottam még a kifejezést, de sikerült kitalálnom: a citromsavról van szó. Volt is itthon, ezt választottam, mert egyrészt szennyezett a citromsav és másra úgysem jó, másrészt az ecettől még két nap múlva is büdös van. Felforraltam fél liter vizet és beleszórtam egy evőkanálnyit. Nem, nem méregettem, jó volt az úgy. Láss csodát: működött! Csak tudnám, miért kell grammra megadni!
Később rájöttem, hogy a citromsó is létezik, valami fűszerről van szó. Lehet, hogy nem jó anyagot használtam? Nem érdekel, jó az úgy is. Meg is maradtam a heti-kétheti citromsavas kezelésnél. Nem árt a forralónak, ellenben használ. Hurrá!
Viszont nem csak ennyi a technológia. Nem ér véget a sztori azzal, hogy beleborítom a citromsavat a vízbe és fél órán át hagyom habzani. Igen, természetesen ki is kell önteni a létyót, de van itt más is.
" Ezt követően a gyorsforralót ürítse ki, majd újabb használat előtt 4-5-ször forraljon tiszta vizet és öntse ki"
Hülyeségnek tartottam, nem erőlködtem vele. Csak egyszer próbáltam ki, annak is az lett a vége, hogy a leoldott vízkőréteg újra felépült. Sok értelme nincs, de biztos van valami oka, hogy miért ez a gyári technológia a vízkőmentesítésre.
Nem baj, minden jó, minden csodás, minden működik. Én pedig továbbra sem bízom meg feltétel nélkül a használati útmutatóban.