Írni szeretnék. Le szeretném írni a ma délutánt.
A sztori egyszerű: elmentem Nyíregyházára, találkoztam Timivel, ideadta azokat a könyveket, amiket rendeltem (együtt rendeltünk, hogy kevesebb legyen a postaköltség), aztán hazajöttem.
De nem tudok írni. Pedig lenne mit. Épp ez a baj: annyi mindent írnék, írhatnék, hogy nem bírom követni. Jönnek, ömlenek a szavak, én meg azt sem tudom, hová kapjak, mihez kezdjek. Írjam le, milyen szép ilyenkor, kora ősszel, VIDOR idején a város? Meséljek azokról a csodákról, amiket láttam? Vagy arról, milyen jó volt újra találkozni Timivel?
Legszívesebben mindről egyszerre írnék. De az meg nem megy, összeakadnak a betűk, értelmetlen lesz a végeredmény. Úgyhogy csak a legfontosabbat írom le: Nyíregyháza jó hely. Nagyon jó. Vissza kellen térnem oda, a laposra, ahonnan származom. Itt, a hegyekben sem rossz, de mégiscsak az az én vidékem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése