Őszinte csodálattal tekintek sokat szidott "teszkógazdaságos" biciklimre. Tavaly tavasszal (vagy még tavalyelőtt késő ősszel?) szétszedtem rajta mindent, amit rendszeresen takarítani-kenni kell (kerékcsapágyak, kormánycsapágy, hajtómű, lánc, fékek), megkapta a maga zsír- és olajadagját, majd onnantól csak hajtottam esőben, szélben, sárban, hóban, napsütésben. Valamikor télen kapott két új külsőt és belsőt, mert már rettenetesen lerongyolódott az, ami rajta volt, azt' annyi.
Most jutott eszembe, hogy nem haragudna meg némi karbantartásért. A tavalyi zsír és olaj még a helyén volt, kent, nem volt vele baj. Viszont ahány csavarkötéssel csak találkoztam, mint a végét járta. Leesett anyák, kilazult csavarok, átszakadt csavarfejek - nem tudom, mi tartotta még össze a a biciklit (a hátsó sárvédőt konkrétan semmi, a külső és a csomagtartó között pattogott). De bírta, csinálta, kicsit zörögve, kicsit nyekeregve, alig-alig fogó kontrával (a fényesre kopott fékhengeren semmit sem segít a rárakódó zsíros-poros kosz), mert muszáj volt.
Pedig a legkomolyabb alkatrésze a Velosteel kontrás hátsó agy. Nem rossz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése