Éppen húsz éve, 1995 őszén jártam először külföldön. Bécs volt az úticél, ott tölttem el pár napot társasutazáson. Nem sokra emlékszem belőle, mert még kicsi voltam, de egy kép határozottan megmaradt: a Staatsoper előtt egy arabnak tűnő férfi játszott egy marionettbábuval. Amolyan utcai művész volt, előtte egy doboz, abba lehetett pénzt dobni. Sokáig csodáltam, látványos volt a kis bábu.
Tavaly ősszel ismét eljutottam Bécsbe a húgommal együtt. Természetesen kötelező volt megnézni, van-e még marionettbábus arab ember a Staatsoper előtt. Na, arabok azok voltak, de marionettbáburól szó sem volt: óriási tablókat állítottak fel, zászlókat lengetett a szél, hangszórókból arab szövegek szóltak és az egészet óriási "Freiheit für Palästina!" felirat koronázta. Utcazenész, bábozós ember nem volt.
Erre mondják, hogy változnak az idők. Két hét múlva ismét megyünk húgommal Bécsbe, kíváncsi leszek, most mi fog minket várni a Staatsoper előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése