Mert a hétköznapok már csak ilyenek.
Az elméletileg plug@play rendszerű külső merevlemezről kiderül, hogy egy univerzális külső ház és egy beleillő HDD együttese, tehát nekem kell összeraknom. Nem baj, szeretek legózni. Természetesen a gyári formázás sehol, formázzam is meg. Mert amit megrendeltem, az okés lenne, gyári szerelés, formázva, minden oké, de azt nem lehet kapni - ez olcsóbb.
Összehúzom a falevelet, meg akarom gyújtani - nincs itthon gázolaj. De a műhelyben mindig van. Három nappal később, mikor már végre befejeztem a diólevél és egyéb vackok égetését (több forduló volt), ott van a 10 literes kanna, tele gázolajjal. Jó kérdés, hogy minek.
Elkezdtem ásni a kertet, az ásó taposója hülye, ferde szögben áll. Leveszem, hogy kiegyenesítsem, erre eltörik. A másik ásón van taposó, de azzal meg nem tudok dolgozni, túl keskeny az ásólap. Átszerelem: hol teljesen lehetetlen szögben áll a taposó, hol simán leesik. Mire befejezem az ásást, pont sikerül nagy küzdelmek árán olyanra hajtogatni az ásólap tetejét és úgy bekalapálni a szöget a nyélbe, hogy jó legyen a taposó. Most már lehetne normálisan ásni, ha lenne mit.
Felkapcsolom a villanyt a tyúkudvarban: pukk, kimúlik. Kicserélem az izzót, nem javul meg. Ellenben onnantól kezdve a disznóólban világít a lámpa, ha kell, ha nem. Le sem lehet kapcsolni. De mikor meghoztuk a csirkéket és betettük őket az ólba, hiába erőlködtem három napig, akkor sem tudtam működésre bírni a lámpát.
Ilyen esetekben valahogy így érzem magamat:
"Nem így terveztem, de így is rossz!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése